Műszaki ellenőrzés:

A műszaki ellenőri tevékenységre vonatkozó legfontosabb jogszabályok

az 1997. évi LXXVIII az épített környezet védelméről szóló törvény 40.§4. bekezdése

a 158/1997. számú kormányrendelet (módosítva:167/2001. évi kormányrendelet)

A műszaki ellenőr alapvető feladata

• a munkák ellenőrzése
• a szakszerűség biztosítása
• a munkák figyelemmel kisérése
• a megrendelő építéshelyszíni képviselete

A műszaki ellenőr jogállása 

• az építési műszaki ellenőr megbízott, és ebből következnek jogai, kötelezettségei és felelőssége
• mint megbízójának – az építtetőnek – építéshelyszíni képviselője
• a műszaki ellenőr tevékenységét szerződéses jogviszonykeretében végzi

A műszaki ellenőrrel megkötött munkaszerződések a következők lehetnek  

• teljes munkaidős munkaviszony keretében
• részmunkaidős munkaviszony keretében
• megbízási szerződés keretében
• megbízási szerződés céggel vagy egyéni vállalkozóval

Az építési műszaki ellenőr feladata

1. az építési engedély és az engedélyezési és kiviteli tervdokumentáció alapján az építés kivitelezési tevékenység ellenőrzése, 
2. az építmény kitűzés helyességének ellenőrzése,
3. talajmechanikai, környezetvédelmi stb .mérések és vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése
4. hatósági engedélyek, hatósági előírások,
5. határidők és minőségi előírások,valamint a szerződés megtartásának folyamatos ellenőrzése,
6. az építési napló ellenőrzése, bejegyzések és jegyzőkönyvek ellenjegyzése és észrevételezése
7. hibák és hiányosságok, eltérések építési naplóban való feltüntetése
8. műszaki és gazdaságossági szükségességből indokolható tervváltozásokra vonatkozó javaslatok megtétele az építtető felé,
9. a munkák mennyiségi és minőségi ellenőrzése eltakarás előtt
10. átadás-átvételben való részvétel, az egyes építményfajták műszaki-teljesítmény jellemzőinek ellenőrzése,a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése,
11. a beépített anyagok, szerkezetek és berendezések minőség tanúsításának ellenőrzése,
12. Köteles hiba vagy hiányosság megállapítása esetén azt megbízója – az építtető – tudomására hozni!

Ellenőrzési listák összeállításának alapelvei

Felülvizsgálat a célja alapján lehet:

• rendszeres felülvizsgálat
• eljárás felülvizsgálat
• technológia vagy termék felülvizsgálat
• tervszerű felülvizsgálat
• eseti felülvizsgálat.

Felülvizsgálat kiváltó események: 

• jogszabályi előírás
• szerződéses követelmények
• tényleges vagy lehetséges problémák
• változtatások.

A felülvizsgálat lépései

Felülvizsgálat tervezése

• dátum szerint
• eseményektől függően
• két módszer kombinálásával.

Felkészülés a felülvizsgálatra

• A felülvizsgálatot felkészülten kell végrehajtani.
• A felülvizsgálandó területre, folyamatokra, tevékenységekre vonatkozó érvényes dokumentumokat, előző vizsgálatkor készített feljegyzéseket be kell szerezni, át kell nézni meg kell ismerni.

Az Ellenőrző lista

• Helyszíni felülvizsgálat hasznos eszköze
• Jó emlékeztető ahhoz, hogy a felülvizsgáló semmi lényegeset ne felejtsen el megnézni és megkérdezni, valamint jegyzeteket készítsen a felülvizsgálat folyamán.
• Célszerű átvizsgálásokról az ellenőrizendő pontokról, teendőkről listát készíteni.
• Felülvizsgálat közben célszerű további kérdéseket is a listához írni.

Tények és adatok gyűjtése

• Olvasás alapján
• Megfigyelés alapján
• Kérdezés és meghallgatás alapján
• Személyes ellenőrzéssel.

Jelentéskészítés, a javítások, változtatások kezdeményezése

• A jelentésnek különleges fontossága van mivel az a vizsgált helyzetről alkotott megállapításokat tartalmazza, amelyek a döntések megtételéhez vezetnek.
• A felülvizsgálat jelentése legyen rövid, és az eltérésekre vonatkozó ténymegállapításokat tartalmazza:
• Pontos megfigyeléseket tényekkel alátámasztva
• Hivatkozás arra a követelményre, amelyhez képest az eltérést megállapította
• zükség esetén magyarázatot arra vonatkozóan, hogy miért állapította meg az eltérést.

Hiba és hiány

hiány alatt el nem készült munkát, le nem szállított anyagot és hasonló jellegű hiányos teljesítést értünk (pl. az ajtón nincs kilincs, tehát hiányzik);

hiba alatt elkészült, de rossz, nem rendeltetésszerű munkát, helytelen szerkezetet és hasonló jellegű, a kikötöttnek (szerződésben szereplő) meg nem felelő teljesítést értünk (pl. az ajtón van ugyan kilincs, de az ferdén áll, lötyög).

Építési napló vezetésének kötelezettsége és a napló vezetésének szabályai

Minden építési (létesítési) engedélyhez kötött, közbeszerzés hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési munkáról a kivitelezőnek építési naplót kell vezetnie.

A kivitelezési tevékenység résztvevői az építési naplóba történő bejegyzéssel kötelesek egymást a tényekről, körülményekről, vészhelyzetekről, a szerződéses kötelezettségek teljesítéséről, esetleges annak veszélyeztetéséről egymást értesíteni.

Az építési naplóba bejegyzést tehet:

• az építtető vagy annak megbízottja az építési ellenőr
• a tervező, ha az építtető külön szerződésben tervezői művezetéssel bízta meg
• a kivitelező felelős műszaki vezetője
• az építésfelügyelet –külön jogszabályban meghatározott esetben
• az építésügyi hatóság
• az ellenőrzésre feljogosított államigazgatási szerv

A naplóba a bejegyzéseket úgy kell megtenni, hogy azokon később észrevétlenül ne lehessen változtatni, vagy róluk bejegyzéseket eltávolítani. A naplórészt naponta, naprakész állapotban kell vezetni, vezetéséért a felelős műszaki vezető felel. Az építési napló a kivitelezés ideje alatt hozzáférhető legyen, a munkahelyen kell tartani.

A műszaki ellenőr szakmai felelősségének biztosítása 

Tárgya a műszaki ellenőr tevékenységére irányuló szakmai szabályok és előírások véletlenszerű megszegése, a műszaki ellenőr részéről történő szakmai hiba, mulasztás következtében előálló károk, többletköltségek és veszteségek a műszaki ellenőr helyett a biztosító részéről történő megtérítése.

A biztosító a megnevezett károk mellett általában vállalja a műszaki ellenőrrel szemben támasztott, jogalap nélküli kárigények elhárításával kapcsolatos eljárási, jogi képviseleti, bizonyítási, illetve szakértői költségek megtérítését is.

A műszaki ellenőr feladatai, szerepe az előkészítésben 

A műszaki ellenőrnek minden esetben szerepe lehet:

•  bevonhatják a verseny előkészítésébe
• részt vehet a munkák zsűrizésében
• rábízhatják a nyertessel kötendő szerződés előkészítését
• a munka készítése során képviselnie kell az építtető érdekeit, követnie kell a tervezési munka fázisait valamennyi tervezési szakaszban
• szakági műszaki ellenőrök, illetve szakértők bevonása

Műszaki ellenőri feladatok a finanszírozással összefüggésben

• A projekt megtervezett és a vállalkozói szerződésekben rögzítettek szerinti finanszírozásával –pénzügyi ütemterv –összhangban lévő teljesítések ellenőrzése is a feladata.
• A teljesítések igazolásakor elsődlegesen a szerződésekben meghatározott műszaki tartalom mennyiségi és minőségi teljesülését kell igazolni, és szükség szerint intézkedni.
• A teljesítésigazolás csatolásával nyújthatja be a vállalkozó a rész-vagy végszámláját, melynek számszaki ellenőrzése is a műszaki ellenőr feladata.

A tervdokumentációval és a szerződésekkel kapcsolatos feladatok

• A műszaki ellenőrnek az építési-szerelési munka megkezdése előtti időszakban folyamatos egyeztetések során kapcsolatot kell fenntartania:
• az építtetővel
• a generál-és szakági tervezőkkel
• az engedélyek beszerzése során az érintett hatóságokkal, szolgáltatókkal
• a kivitelező kijelölt építésvezetőjével, esetleg a műszaki előkészítést végző szakembereivel
• a leendő üzemeltetővel
• építésbiztosítás kötése esetén a biztosító megbízottjával

A tervdokumentációval és a szerződésekkel kapcsolatos feladatok

A műszaki ellenőr feladatai a tervek átvétele és feldolgozás során igen szerteágazóak. Legfontosabb teendői:– ellenőriznie kell a tervet, hogy megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak – a terv összevetése a megbízói igényekben megfogalmazottakkal.

• megfelelnek-e a minőségi előírásoknak
• megfelel-e a tűzvédelmi előírásoknak
• a műszaki megoldásokat a megvalósíthatóság és szakszerűség szempontjából meg kell vizsgálnia
• a műszaki, illetve gazdasági szükségszerűségből indokolt tervváltoztatásokra javaslatot kell tennie
• számba kell vennie a tervezők által beszerzett hatósági és egyéb engedélyeket, azok teljes körűségét ellenőrizni kell
• meg kell vizsgálni a különböző szakági tervek összhangját

Energia tanúsítás

TANÚSÍTÁS FOLYAMATA

Az energetikai tanúsítvány számításának menete:

- Az épület rendeltetésének és az ehhez tartozó alapadatoknak és követelményeknek a meghatározását.

- A geometriai adatok meghatározását.

- A felület/térfogat arány számítását.

- A fajlagos hőveszteség tényező megengedett értékének meghatározását.

- A fajlagos hőveszteség tényező tervezett értékének megállapítását. A nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzését.

- A nettő fűtési hőenergia igény számítását.

- A fűtési rendszer veszteségeink meghatározását.

- A fűtési rendszer primer energia igényének meghatározását.

- A melegvíz ellátás nettó hőenergia igényének számítását, a melegvizellátás veszteségeinek meghatározását, és villamos segédenergia igényének meghatározását.

- A melegvíz ellátás primer energia igényének meghatározását.

- A légtechnikai rendszer hőmérlegének számítását, a rendszer veszteségeinek számítását, a rendszer villamos energia igényének meghatározását, a rendszer primer energia igényének meghatározását.

- A hűtés primer energia igénynek számítását.

- A világítás éves energia igényének meghatározását.

- Az épület saját rendszereiből származó nyereségáramok meghatározását.

- Az épület összesített energetikai jellemzőjének számítását.

HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK

Az Európai Uniós jogharmonizáció részeként a folyamatosan változó építésügyi előírásoknak megfelelően szükséges volt, hogy Magyarország az épületek energiafelhasználásának minőségtanúsítására rendeletet alkosson. A kormány a 7/2006.(V.24.) TNM rendeletben szabályozta az épületek energia-megtakarítás mértékére vonatkozó számítást.

Az energetikai tanúsítvány kiadásának szabályzásáról a 176/2008.(VI.30.) kormányrendelet rendelkezik, mely szerint 2009. január 1-től a jogerős és végrehajtható építési engedéllyel megvalósuló új épület építésekor kell elkészíteni, a 7/2006.(V.24.) TNM rendeletben leírt számítási módszerrel. A tanúsítvány elkészítéséről az építtető gondoskodik, legkésőbb a használatbavételi engedélyezésig.

Az egy évnél tovább kiadott bérleményhez, valamint az adásvételi szerződéshez 2012. január 1-től lesz kötelező energiatanúsítvány kiadása.

Beruházások szervezése és bonyolítása

Beruházások szervezése és bonyolítása